A természetes ásványvíz értékes, szűkös és stratégiailag fontos állami{0}}tulajdonú ásványkincs. A bányászathoz a törvénynek megfelelően bányászati engedély szükséges, az engedély nélküli bányászat szigorúan tilos. A vízforrások védelme érdekében a vízforrásokhoz általában háromszintű (1. szint, 2. szint és kvázi{6}}szintű) védelmi zónarendszert alkalmaznak.
2024-ben a kínai természetes ásványvíz piac mérete az előrejelzések szerint meg fogja haladni a 21,3 milliárd jüant, ami éves -összehasonlító-17%-os növekedési rátával magasabb, mint a csomagolt ivóvíz piacának általános növekedési üteme. A piac növekedését a fogyasztás növekedése vezérli, amely tendenciát mutat a csúcskategóriás és szegmentált termékek felé{6}. Az egy főre jutó csomagolt víz fogyasztása Kínában alacsonyabb, mint az olyan országokban, mint az Egyesült Államok és Japán, ami a jövőbeli növekedés lehetőségét jelzi.
A reprezentatív nemzetközi márkák közé tartozik a francia Evian és Perrier. A főbb kínai márkák közé tartozik a Baishui Mountain, a Nongfu Spring, a Kunlun Mountain, a Laoshan és a Quanyangquan, amelyek között a Baishui Mountain jelentős hazai piaci részesedéssel rendelkezik. Az elmúlt években a piacra új belépők közé tartozik a Dongfang Zhenxuan és a Pangdong saját-működtetésű ásványvize.
A Jilin Changbai-hegye, az Alpok és a Kaukázus-hegység mellett globálisan fontos ásványvízforrás, olyan ásványvízipari klasztert alkotva, amely a helyi foglalkoztatást és gazdasági növekedést ösztönzi. A Shandong-i Laoshan-hegy régóta{1}}fennálló ásványvízkészletét használja fel iparának fejlesztésére. Más régiók, mint például Arxan Belső-Mongóliában, ásványvízkészleteiket hasznosítják az egészség- és wellnessturizmus fejlesztésére.
Az ipari szabványokat folyamatosan fejlesztik; Thaiföld például azt tervezi, hogy 2024-2025-ben felülvizsgálja a természetes ásványvízre vonatkozó szabványait. Az ipar fejlődése megköveteli a fejlesztés és a védelem egyensúlyát, hangsúlyozva a kitermelési mennyiségek tudományos meghatározásának, a kellő ökológiai vízhozam fenntartásának és a forrásvízvédelem erősítésének fontosságát. A nemzetközi márkák minőségi és megfelelőségi ellentmondásokat tapasztaltak, mint például a Perrier-incidens, amely figyelmeztető mesékként szolgált az iparági szabályozás számára.
